11 falu, a város elődei

Ismét nagy érdeklődés övezte a Kávéházi esték kedd esti alkalmát. A város történetébe, építészetébe betekintést adó sorozat ezúttal Pápa kialakulását segített megérteni, dr. Haris Andrea segítségével.

Nehéz helyzetben van a középkori Pápa monográfusa, hisz levéltári források hiányában nagyon sok az ismeretlen tényező városunk korai történetében. Mindenesetre 11 település volt itt egykoron, melyekről feljegyzések is maradtak. Hogy ezekből miként alakult ki a város, erről tudhattak meg többet a Kávéházi esték résztvevői dr. Haris Andreától. Természetesen a zene ezúttal sem hiányzott az igazi kávéházi hangulathoz, ezúttal Birkás Zósfia cselló-, Lődi Bence pedig handpanmuzsikával gazdagította az estet.

Ezúttal már tényleg szűkösnek bizonyult a Pannonia Reformata Múzeum fogadótere, mely zsúfolásig megtelt a Kávéházi esték második alkalmára. A beszélgetéssorozatot Mezei László főépítész és Simon Zsolt történész szervezi. A téma pedig Pápa reformkori építészete, a városkép alakulása a XIX. század végén, XX. század elején. Ezúttal azonban a középkorba kalauzolta az érdeklődőket dr. Haris Andrea. A város mai területén, környékén 11 település volt a kora középkorban - mondta. A mai ember szemével ezek közül a legfontosabb Pápa, s van két másik falu, melyek a mai belváros területén voltak: Bellérszeg és Zsemlér. Aztán beszélhetünk Hódoskáról, Agyaglikról, Igalról, Böröllőről, Udvarsokáról, Parlagszegről, Hántáról és Sávolyról. Ezek közül a nevek közül néhány most is ismerős a pápaiak számára.

- Ezeket a középkori faluneveket oklevelek említik, elsősorban a XIV. században. De a legtöbb falunevet már úgy említik, mint puszta. Tehát akkor már ezek nem létező faluk voltak, de nagyon sokáig megtartották a nevüket. Ma is azért tudjuk ezeket a neveket vagy helyneveket, mert még a XVIII. századi térképek tartalmazzák és ismerik a kora középkori elnevezéseket – mondta az előadó.

Pápa középkori történetére vonatkozóan kevés anyag maradt fenn, hisz például az Esterházy-levéltár közel félszáz oklevele is megsemmisült a második világháború során. Ezért nehéz megmondani, hogy vajon a tizenegy település közül miért épp Pápa lett a legfontosabb. Pápa egy királyi, királynői birtok volt, tehát királyi, udvari szolgáló népek laktak itt. Ennek ellenére az első biztos említése csak a XIII. századból való. Nem tudjuk, hogy ez hogy alakul ki, és miért pont ez a település „nyer”, amikor legalább öt átvehette volna a vezető szerepet.

Pápa városiasodása az 1300-as években indul el, bővül, fejlődik a település. - Ez szívja be ezeket az apró településeket és szünteti meg – hangsúlyozta az előadó. A végső lökést a kisebb települések elnéptelenedéséhez a török alatti időszak adja, amikor a várost körbe kell keríteni, a városfalakon kívül lévő területek állandó hadszíntérré lesznek.

A Kávéházi esték következő alkalma február 18-án lesz, akkor Besenbach Károly építész munkássága lesz

a téma.