A szívünkhöz szorítottuk Beck Zolit és Grecsó Krisztiánt

Az író zenél, a zenész olvas. S persze beszélgetnek, mert barátok, olvasnak, mert írnak, zenélnek, mert vannak dalaik. Ezeket hallhatta a pápai közönség, egy különleges környezetben, egy különleges esten, melyet a helyi gyülekezet szervezett a Dunántúli Református Egyházkerület támogatásával a Pannonia Reformata Múzeum udvarán.

A Pápai Református Egyházközség 2019-ben indította útjára a Szívemhez szorítom elnevezésű beszélgetéssorozatot, meséli Szakács Gergely lelkipásztor. Az ötlet lényege, hogy dalok, dalszövegek kapcsán közös gondolkodásra invitálják az érdeklődőket. A program nyitott, nagyon jó találkozások voltak eddig is, hisz az alkalmak megmutatják a protestáns közösség egy másik arcát.

A sorozat kezdeményezője Farkas Gergely egyházkerületi elnökségi tanácsos volt, a címadó pedig egy Háy János vers, illetve egy abból született 30Y dal fő gondolata volt. S itt érnek össze a szálak, Farkas Gergely ugyanis 30Y-rajongó, s jó barátságban van Beck Zolival, a zenekar frontemberével. Tavaly a zenész (aki egyébként a pécsi egyetem adjunktusa) jött el Pápára, idén pedig megérkezett vele barátja, Grecsó Krisztián is. 

Grecsó Krisztián a kortárs magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Költőként kezdte, aztán regényíróként lett ismert, s most visszatért a versekhez, mert van amiről így lehet beszélni. A pápai rendezvényen is őszintén vallott rákbetegségéről, a felépülésről, s végtelen szeretettel beszélt családjáról, kislányáról, aki reménysugárként, gyógyírként érkezett az életébe. S vallott arról is, hogy hívő katolikus, s hogy az erős hit kegyelmi állapot és hálás, amikor megélheti ezt a kegyelmet.

- Szenzációs, hogy vannak olyan vallási közösségek, amelyek minden szempontból nyitottak, nyitottak az együttgondolkodásra, nyitottak arra, hogy együtt keressük a hitünket. A mai magyar valóság az, hogy a bestseller listákat pszichológiai könyvek vezetik, melyek azt ígérik, hogy segítenek megkeresni az identitást, helyre tenni az egót. Én örülnék, ha ezek mellett az emberek a hithez is visszatalálnának, eljönnének egy-egy ilyen alkalomra és látnák, hogy itt nincs ájtatoskodás, fegyelmezés. Beck Zoli még keresi magában a hitet, én katolikus vagyok és eljöttünk református barátainkhoz, ahol nagyon sok humor és szeretet, jó kérdések fogadtak bennünket. Engem feltöltött a hely, a beszélgetés, a közönség érezhető szeretete - mondta az író.

Beck Zoli úgy érzi, hogy már hazajön Pápára, szereti a várost, szereti azt az időtlen nyugalmat, amit a múzeum udvarán érez. Grecsó Krisztiánnal régóta barátok, tavaly áprilisban kezdték el megszerkeszteni ezt az előadást, melyet most bemutattak. Mindkettőjüknek jót tett a feladat, a közönség pedig szereti a műsort. Tavaly négy előadás után a karantén megszakította a sorozatot most májusban sosem látott kedvvel és lendülettel vetették magukat a közös fellépésekbe. Érzelmekben gazdag, őszinte műsor ez.

Barátok ők, a szó klasszikus értelmében, egy végtelen szellemi kaland és biztonságot jelentő kapocs a barátságuk. - Általában véve nem fontos egy jó előadáshoz, hogy barátok legyenek a fellépők, ám ehhez az előadáshoz igen - mondta Beck Zoli, - hisz ez úgy működik, hogy a civil viszonyunkat is beletesszük, nem szerepet játszunk, mi vagyunk ott, mi beszélünk, a mi gondolataink és véleményünk hangzik el. Beengedjük a közönséget az életünkbe, mert nyitottság kell ahhoz, hogy együtt gondolkodhassunk. S persze az, hogy tényleg odafigyeljünk egymásra, őszinte kíváncsisággal.

Az esten egy rövid, Farkas Gergely vezette beszélgetést követően elhangzott jónéhány vers, regényrészlet és megzenésített gondolat, végül már a közönség közreműködésével. Szóba került a bezártság időszaka, a hit ereje, az önazonosság, a betegség fájdalma és az apaság öröme, de végül mégis csak az a fontos, hogy van-e tétje a dolgainknak. Mert ha súlytalan és érdektelen a beszélgetés, akkor lényegtelen, de ha létezésünk kérdései is megfogalmazódnak, akkor érdemes leülni egymás mellé. S az sem árt persze, ha elhangzik néhány vers vagy dal. Ezt vihette haza magával a százötven néző és a művészek.

Képgaléria

Horváth Andrea
gyűjteményi tudósító