Cselló, klarinét és zongora

A Musica Pannonica Reformata komolyzenei hangversenysorozat második alkalma is különleges zenei élményt kínált a klasszikus zene kedvelőinek. Ezúttal Karasszon Eszter csellóművész, Varga Gábor klarinétművész és Németh-Vékes Erzsébet zongoraművész lépett fel az Ótemplomban.

Varga Gábor általános iskolásként került kapcsolatba a zenével: története jól mutatja, hogy megvan a helyünk a világban. A zeneiskolai beiratkozás napján sokáig focizott, az utolsók közt érkezett. Amikor megkérdezték, hogy milyen hangszert választana, rögtön rávágta, hogy zongorát, de az igazgató azt válaszolta, hogy az már betelt, s a klarinétot ajánlotta számára. Varga Gábor évekig mesélte ezt a történetet, aztán a tanára felhívta és elmesélte neki, hogy a zeneiskola vezetője - aki fagottot tanított - saját tanszakára szerette volna a rátermett fiút, azért nem irányította zongorára. Mivel akkor még kicsi lett volna a fagotthoz, így klarinéton kezdett, s aztán már nem váltott hangszert. Így teljes a történet, mely az indulásról szól, és Varga Gábor nagy utat tett meg tehetségének és szorgalmának köszönhetően.  

Klarinétművészi diplomáját 1998-ban kitüntetéssel szerezte Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd a párizsi Conservatoire-ban végzett postgraduális tanulmányokat, melyeket 2002-ben fejezett be. Számos hazai és nemzetközi klarinétverseny díjazottja, több mint 25 országban koncertezett. 2005 és 2007 között a Szingapúri Szimfonikus Zenekar szólóklarinétosa volt, 2001 óta pedig rendszeresen tesz eleget a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívásainak. 2014 óta a Győri Egyetem Varga Tibor Zenei intézetének professzora. Szereti a kihívásokat, s hiszi, hogy a megfelelő helyen megtörténnek a megfelelő találkozások ahhoz, hogy az ember továbblépjen, fejlődjön, újat tanuljon, lehetőségekhez jusson. Mindez persze nem megy a folyamatos gyakorlás és az alázatos munka nélkül. A pápai koncerten Schumanntól a Fantasiestücke című darab csendült fel Varga Gábor tolmácsolásában, valamint Bach egyik csellószvitje, klarinétra átírva.

Karasszon Eszter  több generációs zenészcsaládba született, édesanyja zeneiskolai tanár volt, így a kislány minden hangszert kipróbálhatott, de aztán a csellót választotta, egyrészt, mert hangja legközelebb áll az emberi hanghoz, másrészt mert miközben játszik rajta, átöleli, eggyé válnak, mondta a művész.  2016-ban kitüntetéssel diplomázott a Zeneakadémián, ahol mestere Onczay Csaba volt. A diploma megszerzése óta is több szálon kapcsolódik a Zeneakadémiához, egyrészt a doktori iskolát végzi, másrészt bekerült az egyetem Karrierirodájának menedzseltjei közé. 

Célja az volt, hogy zenélhessen, így a legnagyobb álma már teljesült. Természetesen mindig vannak kitűzött célok, így például nyári zenei fesztiválok és egy őszi Chopin-projekt, ezek segítenek abban, hogy előrébb juthasson a pályán, tette hozzá. A pápai koncerten Karasszon Eszter  Cassadó egy szóló szvitjét és Chopin egyik Polonézét játszotta.

A Musica Pannonica Reformata hangversenysorozata ősszel folytatódik.

                                                                                                                                                             Horváth Andrea

                                                                                                                                                        gyűjteményi tudósító