Egy emberöltőnyi közösség
A 70 éves Képzőművéz Kör jubileumi tárlata a Pannonia Reformata Múzeumban tekinthető meg.
Egy, a pápaiak szívének nagyon kedves közösség tárlata látható a Pannonia Reformata Múzeum időszaki kiállítóterében. 1949. szeptember 1-jén megalakult a Felnőtt Képzőművész Kör A. Tóth Sándor vezetésével, vele párhuzamosan a Gyermek Képzőművész Kör Hénel Gusztávval. A 70 évvel ezelőtt létrejött szakmai műhely hatása máig érződik, rajztanárok, amatőr alkotók, művészek generációi nőttek fel a Körben, melynek 70 éves jubileumára emlékezik és emlékeztet a kiállítás.
A Kör az iskolák államosítása után a Jókai Művelődési Házba kerül, s ma is a JMSZK kisközösségeként működik. Kocsis Gyula közösségfejlesztési csoportvezető elmondta, hogy a 70 év a számon messze túlmutató jelenséggel bír, egyrészt a közösségi művelődés kiemelkedő színtereként, másrészt a ma számára is fontos üzenet hordozójaként. - A Körben fontos szellemi munka folyt 1949-től napjainkig, s ha egy közösségnek ilyen jelentős szellemi kisugárzása van, ilyen erős alapokra épül, ilyen meghatározó személyiségek a tagjai, vezetői, akkor az időtlenséget sugároz. A. Tóth Sándor utáni vezetők is elődjük nyomdokaiban kívántak haladni, őrizve a szellemiséget - mondta Kocsis Gyula. Mindez nyomon követhető a hármas tagolású kiállításban. Az első terem a kezdetekről szól, az "alapító atyákról", a második a középnemzedék alkotásait mutatja be, a harmadikban pedig a jelen művészeinek anyaga látható, akik meghatározó szellemi irányzatnak tekintik az elődök munkáját.
A kiállítás az emeleti kiállítótérben kaptott helyet, a megnyitó pedig az Ótemplomban volt. Kemenczki Gábor gitárjátékát követően Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumvezető köszöntötte a megjelenteket. A rendezvényen nem tudott részt venni Szabadkai Verita, a JMSZK igazgatója, a közösségépítésre fókuszáló ünnepi gondolatait Kocsis Gyula olvasta fel. - Az ember csak közösségekben életképes. A közművelődés művelődő közösségek címszóval foglalja egységbe a különböző tevékenységeket folytató közösségeket, s ebbe a fogalomkörbe helyezi az alkotó művészeti közösségeket is. Ilyen közösség az immár 70 éve töretlenül működő Képzőművész Kör. Szívből gratulálok a Kör szépkorú, jubileumi évfordulójához, kívánom, hogy maradjanak meg a mi alkotó, erős hitű, kitartó közösségünknek - hangzott el a beszédben. A jelenlevők ezt követően egy perces néma főhajtással emlékeztek a Kör elhunyt tagjaira.
Köntös László gyűjteményi igazgató szólt a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeiről, melynek része a kiállításnak helyet adó Pannonia Reformata Múzeum is. A Gyűjtemények volt az, mely a Kollégium államosítása után tovább működhetett, így biztosítva a jogfolytonosságot. S bár kevesen hittek igazán abban, hogy újraindulhat a Kollégium, ez megtörtént és a gyűjteményi intézményrendszer is felépült. - Az Úristen hihetetlen ereje mutatkozik meg ebben, s abban is is, hogy most itt lehetünk ebben a megszépült templomban, s helyet adhatunk a kiállításnak. Ez azért is nagy dolog, mert nem is olyan rég itt még áldatlan állapotok uralkodtak, mentettük a menthetőt, de az Úristen úgy alakította életünket, hogy létrejöhetett a dunántúli reformátusság múzeuma. Óriási öröm és megtiszteltetés, hogy helyet adhatunk ennek a jubileumi kiállításnak. Én református lelkész vagyok, világéletemben a református egyházban éltem, de egy percig nem gondoltam azt, hogy az egyház azért van, hogy önmagának éljen. Amikor megújult az épület, megnyílt kiállítás, úgy döntöttünk, hogy ez nem egy belterjes intézmény lesz, hanem ez egy olyan intézmény, olyan templom, olyan kulturális hely, amely az egész városé, sőt, az egész régióé. S ezért örülünk a kiállításnak, mert azt érezzük, hogy együtt élünk. Református templomban vagyunk, de azt szeretnénk, ha ez mindenkinek a temploma lenne, s ez a kiállítótér mindenkinek a kiállítótere lenne - mondta Köntös László.
A jubileumi kiállítást Praznovszky Mihály irodalomtörténész nyitotta meg. Elárulta, hogy Pápa az egyik kedvenc városa, rendkívüli múltjával, művészetbarát elődeivel, a Kollégiummal, a neves diákokkal, polgárházaival ez a suttogó labirintusváros megragadja az embert, mondta. - Pápán a művészet jelenléte mindig nagyon erős volt, hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a Kör rá is hatással volt, hisz több alkotót is ismert. - Elvarázsoltak Somfainé Pados Mária lírai festményei, A. Tóth Sándorral csak közvetetten találkoztam, ő egy európai minőség volt Pápán, Heitler László bakonyi barokk képeit mindig imádtam, Horváth Lajos monumentalitása lenyűgözött, Ézsiás István határozott művészi koncepciója elismerést érdemel - mondta az irodalomtörténész, majd hozzátette: - A. Tóth Sándor Heitler László mestere volt, Heitler László Ürmös Péter tanította, ő pedig valószínűleg szintén továbbadja tudását. Mindhárman egészen másként, egészen más műfajban alkottak, alkotnak, de létezésükben a "pápaiság" folytonossága jelenik meg. Nem elég tudni, hogy ők éltek és alkottak, hanem azt is tudni kell, hogy kiktől tanultak. S ez a gyönyörű a Körben, ez a folytonosság, mert az utódok is tanulnak, nyitottak, így őrzik a tanítványok és mesterek körforgását - méltatta Praznovszky Mihály a Kör szellemiségét.
A. Tóth Sándor, Balogh László, Borbély Lajos, Cziráki Lajos, dr. Kégl Andorné, Kalmár Anna, Drabant András, Ézsiás István, Gáll Gregor, Heitler László, Hénel Gusztáv, Horváth Balázs, Horváth Lajos, Katona György, Kerpel Péter, Khell Zoltán, Kiss László Zsigmond, Mészáros Ilona, Mező Lászóné, Molnár Lajos, Noll Béla, Persaits László, Révész Antal, Rumi Olivér, Szalay László, Szelestey László, Tóth Gábor Sándor, Tóth György, Tóth Kálmán, Trombitás Veronika, Trombitás Zsófia, Ughy Miklós, Ürmös Péter, Varga-Pesei Petra, Virág Mihály, Zeke Miklósné, Zsuppán István - az ő alkotásaik láthatók a kiállításon, mesterek és tanítványok, akiket a Kör befogadott, s biztosan nem ereszt, mert 70 év tudása és hűsége kötelez. A tárlat 2020. március 28-ig tekinthető meg a Pannonia Reformata Múzeum emeleti termeiben.
Horváth Andrea
gyűjteményi tudósító