Érdi Tamás adott koncertet az Ótemplomban
Érdi Tamás zongoraművész, Chopin műveinek avatott tolmácsolója, aki a világ szinte minden jelentős koncerttermében játszott már, szombaton a pápai Ótemplomban adott feledhetetlen koncertet.
Érdi Tamásnak azt üzente Szabó Magda, hogy ő csak írni tud, de Tamás ujjaival az Isten üzen. Aki részt vett a koncerten, az érezhette az üzenetet. Érdi Tamás látását csecsemőként veszítette el, koraszülöttként inkubátorba került, ahol túl sok oxigént kapott. Tehetsége azonban korán megmutatkozott: ötévesen zongorázott, és kiváló tanárai segítségével már gyerekként nagy koncerttermekben játszott, nemzetközi versenyeket nyert. Felnőttként nemzetközi hírű művésszé vált.
A zongora volt az első hangszer, amit kipróbált, később aztán vett hegedűt és fuvolát is a kezébe, de mégiscsak visszatért a zongorához. - A zongorának volt a legszínesebb a hangja. Az, hogy a zongora főszerepet játszik majd az életemben, nem egy pillanat műve volt, hanem egy folyamatos felismerése annak, hogy ez a hangszer számomra a legtökéletesebb, millió árnyalatával, hangszínével és hangzásával. Akár egy zenekart is helyettesít, ha az ember jól használja – mondta a művész, aki rendkívül szigorú napirend szerint él. - Délelőtt gyakorlok, aztán közös ebéd, egy kis pihenés, séta a feleségemmel, majd ismét gyakorlás, este pedig vacsora és közös programok a feleségemmel, Rékával.
Mindig Érdi-Harmos Réka kíséri ki a színpadra férjét, így volt ez Pápán is, odavezette a zongorához és szeretetteli érintéssel biztatta. Párosukban kívülállóként is érezhető a tisztelet és a szeretet, az összhang. A koncertre szülei is elkísérték a művészt. Emlékeznek, É. Szabó Mártára és a Cimborákra, Érdi Sándorra és a Stúdióra? Nos, ők Tamás szülei, akik mindent megtettek azért, hogy tehetséges gyermekük járhassa az útját.
A pápai koncerten többek között Liszt Ferenc, Debussy, Kodály Zoltán művei csendültek fel. S az est zárásaként egy négykezes Németh-Vékes Erzsébettel, Schubert Katonainduló című darabját játszották Kocsis Zoltán, Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző emlékére. Kocsis Zoltán személyesen is segítette Érdi Tamás pályáját, ugyanakkor a zeneisége is hatással volt rá. Emellett neki köszönheti Becht Erikát, legfontosabb tanárát, akiről azt szokta mondani, hogy ő a kottája. Vele alakult ki egy sajátos tanulási módszerük, aminek a lényege, hogy újrakomponálják közösen a darabokat, és így szinte Érdi Tamás sajátja lesz a mű, nem felejti el.
„A taps és a csönd az én egyetlen kapcsolatom a közönséggel… Csak akkor érzékelem, mennyien ülnek körülöttem, mennyire lelkesek, szeretnek vagy nem, amikor meghallom az első tapsot” – vallja a művész. A szombati pápai koncert közönsége meggyőzte őt a szeretetéről.
Horváth Andrea
gyűjteményi tudósító