Év végi gyűjteményi leltár

A Pápai Református Gyűjtemények a Dunántúli Református Egyházkerület közgyűjteménye, melynek feladata a dunántúli reformátusság írott és tárgyi emlékeinek begyűjtése, őrzése, feldolgozása és bemutatása. Három intézmény egysége, a könyvtár, a levéltár és a múzeum alkotja a Gyűjteményeket, melynek igazgatója 1993 óta Köntös László, nagy elődök méltó utódja.

Hosszú volt az út, mely a mai sikeres állapothoz vezetett?

• – A szocializmus éveiben a Pápai Református Gyűjtemények volt az az intézmény, mely őrizte az egykori Kollégium szellemi és tárgyi hagyatékát, őrizte az emlékét. Kövy Zsolt és Nádasdy Lajos hűséges kitartással küzdöttek a marginalizált, fejlődési lehetőségektől megfosztott intézményben. A rendszerváltozás után aztán elindult egy folyamat, melynek köszönhetően talpra álltunk, és nem csupán az országos egyházi, de a magyar kulturális életben is számon tartják a Pápai Református Gyűjteményeket. Először a könyvtár, majd a levéltár újult meg, javultak az infrastrukturális feltételek, s kialakult egy, a szakmai körökben számon tartott tudományos műhely.
•  

• A pápai református ótemplom 1784 és 1941 között volt a pápai kálvinisták istentiszteleteinek színhelye. Igazi türelmi rendeletes templom: nem épülhetett utcafrontra, ezért az udvarban található, tornya és harangja sem lehetett, így sokak számára ma is ismeretlen lehet az épület, mely azonban letisztult, puritán világával igazi, több, mint kétszáz éves kálvinista kincs. Ennek a kincsnek a megőrzéséhez, felújításához adott a magyar állam támogatást 2017-ben. Az Ótemplom és a hozzátartozó parókiaépület, valamint a hátsó raktárépület rekonstrukciójának köszönhetően régi szépségében láthatjuk a szakrális teret, egyedülálló kiállítás kapott helyet a karzaton, a Hori-tárlat az egyiptomi misztikum és a tudományos tények iránt érdeklődőket várja, van helye az időszaki kiállításoknak, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, s mindehhez kapcsolódik egy szép kávézó. Ez a Pannonia Reformata Múzeum.

• – Régi álom volt, de őszintén megmondom, hogy nem hittem benne, hogy a mi időnkben valóra válhat. Az ember azt gondolja, hogy a jelen egyfajta állandóság, s bár tudjuk, hogy Isten a történelem ura, nem hisszük el. Aztán egyszer csak bizonyosságot nyerünk. A Pápai Református Gyűjtemények múzeuma 1972-ben nyílt itt meg, ezt 2005-ben zártuk be. Egyrészt ekkor oly mértékben csökkentették a közgyűjtemények támogatását, hogy nem tudtuk finanszírozni a működést, másrészt az értékes és gazdag anyag elhelyezése állományvédelmi szempontból nem volt megfelelő, nedves és salétromos volt az Ótemplom épülete. Ma pedig itt vagyunk, méltó helyen és környezetben mutathatjuk be a dunántúli reformátusság emlékeit. Az egyháztörténeti kiállítás egyedülálló, nem szokványos, nem történetet mesél, hanem hitvalló kiállítás, azt mutatja meg, hogy a keresztyén üzenet ma is igaz és érvényes, s mi azt bátran felvállaljuk.

•  

• Ez egy olyan kiállítás, ahol mindent a szemnek, mindent a kéznek és mindent a léleknek, de  az épületegyüttes is rabul ejti a látogatót. Milyen visszajelzéseket kapnak?

• – Nagyon sokan gratulálnak. Benéznek a kapun, aztán beljebb lépnek, elsétálnak a templomig vagy épp a hátsó épületig és elámulnak. Majd belépnek a templomtérbe és az ámulat fokozódik. Az igényes kávézó pedig szép lezárását jelentheti a látogatásnak. Friss élményt ad ez az épületegyüttes a számos összehangoltan, jól működő funkciójával. Köszönjük a visszajelzéseket, mindig erőt merítünk ezekből. S ami külön öröm, hogy nemcsak a messziről érkezők, hanem a pápaiak is szeretnek minket. Elégedett vagyok, Istennek adok hálát, hogy ezt megérhettük, úgy tekintek erre az esztendőre, melyen áldás volt. Nem tudok kudarcról beszámolni, persze vannak kisebb-nagyobb zökkenők, de alapvetően az összes visszajelzés azt üzeni, hogy a múzeum megnyitása jó lépés volt. Istennek legyen hála érte.
•  

• A Pápai Református Gyűjtemények igazgatóhelyettese, a Pannonia Reformata Múzeum vezetője Halászné Kapcsándi Szilvia. Szíve-lelke, és rengeteg munkája van abban, hogy a múzeum valóban sikertörténet. Az Úr áldása van azok munkáján, akik együtt dolgoznak ezért az intézményért. Halászné Kapcsándi Szilvia mindig hangsúlyozza, hogy élő templom-múzeumként működnek.

• – A május 11-i nyitás óta bebizonyosodott, hogy szakrális, muzeális és közösségi térként is tud működni az Ótemplom és a hozzátartozó épületegyüttes. Egyedi a kezdeményezésünk, kevés ilyen van az országban, az adja a varázsát, hogy a múzeumnak felülről jövő üzenete van, amit csak itt lehet megtapasztalni, hisz más egy kiállítóhely és más ez a lelki tartalommal megtöltött tér. Az érintetlen falak között, az egyszerű puritán térben valóban megélhetjük Isten közelségét.

•  

• Ez az élő múzeum milyen programokkal tud élő lenni?

• – Egyrészt úgy, hogy minden korosztályt próbál megszólítani maga a kiállítás is és a programok is. Azt gondolom, hogy épp úgy, mint ahogy a hitéleti nevelésben fontos a templomlátogatás, itt is fontos, hogy a gyerekek megélhessék a múzeum kínálta élményeket, hogy később más programjainkra is ellátogassanak majd. A múzeumpedagógiai foglalkozások minden tantárgyhoz kapcsolhatók, a református gimnázium tanárai és diákjai rendszeresen élnek ezzel a lehetőséggel. A foglalkozásokat is átdolgozzuk, sok új elem lesz, a reformációra, az egyházi ünnepekre, a kiállítás üzenetére fókuszálva. Nyáron három tábort kínálunk majd az érdeklődő fiataloknak, egy művészeti, egy egyiptomi és egy bibliai témájú hetet. De természetesen a felnőttekre is gondolunk, a várossal közösen szeretnénk egy bérletes komolyzenei koncertsorozatot indítani, kihasználva a kivételes hangulatú és akusztikájú teret. A beszélgetős alkalmakat is folytatni szeretnénk, emellett a pápai gyülekezet evangelizációi is itt lesznek, amelyekre minden érdeklődőt szertetettel várunk.

•  

• Hogyan indult a 2019-es esztendő?

• – Nagy várakozással indulunk neki az első teljes értékű múzeumi évnek. Januárban intézményünk zárva tart, elvégeztetjük a szükséges garanciális javítási munkákat, jut idő a múzeumi háttérmunkára, statisztikák, beszámolók elkészítésére, az éves program megtervezésére. Tavaly több mint tízezren vettek részt múzeumi rendezvényeinken, szeretnénk, ha idén még többen térnének be hozzánk.  Néhány módosítást, kiegészítést végzünk a „Hajlék az örökkévalóságban" állandó tárlatunkban, de Hori titkai is várják a látogatókat, valamint március végéig megtekinthető időszaki kiállításunk, az Adventus Domini – Az Úr érkezése, mely a református gimnázium tehetséges diákjainak és művésztanárainak alkotásait mutatja be. Múzeumunk február 5-én újra kinyitja kapuit, s 2019 egyik fontos célkitűzése, hogy a gyönyörűen felújított élő templom-múzeum minél szélesebb körben ismert legyen, programjainkkal a korábbinál is több érdeklődőt meg tudjunk szólítani a művészetek különböző területeit felölelve.

•  
•  
•  
• Horváth Andrea (gyűjteményi tudosító)