Feleségek felesége
Hogy milyen volt Szendrey Júlia? Nos, az biztos, hogy a 19. századi hölgyek komfortzónájának határait erősen feszegette. Az már csak tényleg hab volt a tortán, hogy egy szegény költőhöz ment feleségül, de ez csak azt lepte meg, aki nem igazán ismerte őt. Művelt volt, németül beszélt, sokat olvasott, George Sand-on nevelkedett, felvilágosult nő volt – szellemi társa is Petőfinek.
Ezt a Szendrey Júliát mutatták be A Feleségek felesége zenés pódiumműsorban Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek és Csörsz Rumen István régizenész. A műsort Tallián Mariann szerkesztette.
Az összeállítás vázát Szendrey Júlia naplórészletei és versei adták Tallián Mariann előadásában („Bármerre nézek”, „Gondolatim, érzeményim”, „Élni vagy meghalni”), erre mintegy válaszoltak a férj, Petőfi Sándor Úti levelek részletei és Júliához írt versei Lázár Balázs tolmácsolásában („Reszket a bokor, mert…”, „Szeptember végén”, „Minek nevezzelek?” ). A színészek remekül kihasználták az Ótemplom adottságait, komplex színházi térré varázsolva azt.
Ezt színesítette a zene, a közönség hallhatta Szendrey Júlia saját, egykorú dallamokra írt népies műdalait (mert hogy szépen zongorázott és énekelni is szeretett), Petőfi énekelt versei (többek között Arany János megzenésítésében), illetve néhány hangszeres dallam Csörsz Rumen István előadásában. Csörsz Rumen István elmondta, hogy a feljegyzések tanúsága szerint Petőfi nem volt muzikális, de természetesen szerelmét szívesen hallgatta énekelni, zenélni.
Mayerné Pátkai Tünde, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma igazgatóhelyettese elmondta, ez volt az iskola Petőfi200 emlékév kapcsán szervezett programsorozatának zárórendezvénye.
Képgaléria:
Horváth Andrea
gyűjteményi tudósító