Kávéházi esték

Hat alkalomból álló előadássorozat indult a Pannonia Reformata Kávézóban Mezei László főépítész és Simon Zsolt történész kezdeményezésére. A téma Pápa építészete, közélete, helytörténete a 19. és 20. század fordulóján. 

A programsorozat nyitóalkalmán Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumvezető és Gerecsei Zsolt gyűjteményi igazgató köszöntötte a Kávéházi esték első alkalmának vendégeit. A Pannonia Reformata Múzeum recepciója ad otthont a sorozatnak, melyben a szervezők a város egy kevésbé ismert korszakára fókuszálnak. - Van egy olyan időszak a város történetében, a XIX. század vége és a XX. század eleje, a dualizmus századfordulós korszaka, ami nagyon meghatározó a városképben, s melyről viszonylag keveset hallani – mondta Mezei László. Az eredeti tervek szerint a Pannonia Reformata Kávézó és Vinotéka adott volna otthont a rendezvénynek, ám annyian érkeztek, hogy már a múzeumi fogadótér is szinte szűkösnek bizonyult, de hát ez legyen a legnagyobb probléma egy kezdeményezésnél, mely valóban hozta a kávéházi hangulat kötetlenségét. Volt zene is, Lődi Bence játszott handpanen.

A helyi korabeli sajtót szemlézve vezették a beszélgetés fonalát a szervezők. - Nagyon gazdag a korszak helyi sajtója, és ezt próbáljuk összevegyíteni ezzel az építészeti vonallal. Ez egy kísérlet, mert fogalmam nincs arról, hogyan fog ez elsülni. Nem előadást, hanem beszélgetést szeretnénk, egy közéleti fórumot, olyan fórumot, ahol mi feldobunk témákat, készülünk képekkel, információkkal, ami gondolatébresztőnek alkalmas, s mindenki hozzátehet ehhez bármit – emelte ki a főépítész.

A nyitóalkalom témája a századfordulós pápai kávéházak világa volt, mely annak idején a legnépszerűbb közösségi tér volt. - Ebben az időszakban nincs internet, nincsen tévé, egyetlen egy hely van a városban, ahol össze lehet jönni, ez a kávézó. Eleinte csak a férfiakat engedték be, s aki a városban valami információt szeretett volna szerezni, az a kávézóba ment be, mert ez volt az egyetlen hely, ahol szórakozni lehetett, friss információhoz lehetett jutni, és meg lehetett vitatni a város dolgait, emellett komoly döntéseket hoztak. Például a Griffben dőlt el az összes közéleti kérdés, tulajdonképpen ami várospolitikai döntés volt akkoriban, a XX. század elején, annak a kávézó volt a helyszíne.

A pápai kávéházaknak több korszaka is volt - mondta Simon Zsolt történész. - Megjelennek már a XIX. század elején, tehát az első évtizedében, például az egyik leghíresebb a Három rózsa. Sokan vendéglőként ismerik, az egy kávézó is volt. Petőfi is odajárt, nem egy Pilvax volt ugyan, de odajárt. Aztán a Zichy-házban is volt kávéház, és a Griff szállóban is. A kiegyezés után sorra jelennek meg a városban a kávéházak. Olyannyira, hogy Pápán budapesti feelinget próbáltak teremteni. Működött Pápán a New York Kávéház, EMKE Kávéház, tehát itt is léteztek ezek a budapesti minták. Voltak elegánsabb és puritánabb kávéházak is, mindegyik a maga törzsközönségével. Ezeket a kávéházakat úgy kell elképzelni, hogy 24 órában működtek, tehát nem volt a nyitvatartás, ha igény volt rá, non-stop fogadta a vendégeket. Volt, amelyik reggeliző volt, aztán délután az egyesületi élet központi színhelyeiként működtek, este pedig a fiatalok elfoglalták ezeket a helyeket.

A sorozat kéthetente várja az érdeklődőket, cél a századforduló neves építészeinek bemutatása, s azon várostörténeti események felelevenítése, melyek meghatározóak voltak a városkép kialakításában. A következő kávéházi alkalom február 4-én 18 órakor lesz, akkor a 11 pápai középkori faluról lesz szó, dr. Haris Andrea meghívott vendég lesz a témavezető.

képgaléria: https://www.pannoniareformata.hu/hirek/archiv-kepgaleriak/kavehazi-alkalmak/Kavehazi-estek-213

Horváth Andrea

gyűjteményi tudósító