Keresd a békét!

A Pannonia Reformata Múzeum is csatlakozott az  Ars Sacra Fesztivál, a Nyitott Templomok Napja, valamint a Kulturális Örökség Napjai országos rendezvényekhez. Szombat  délután minden korosztály számára kínáltunk tartalmas programokat.

A kisgyerekes családokat interaktív tárlatvezetéssel vártuk, melyet Baráth Julianna lelkipásztor, hitoktató tartott a nemrégiben nyílt Evangélium 21 kortárs kiállításban. A tárlatban van olyan kép, amely magvakból készült, ehhez búzaszemeket tapinthattak a látogatók, de van olyan műalkotás is, mely újrahasznosított anyagokból készült, ehhez is kaptak kézzelfogható támpontot a gyerekek. A cél az volt, hogy a kiállítás üzenetét közvetítsük a tárlatvezetéssel.

Keresd a békét! Ez az Ars Sacra Fesztivál idei mottója, s ehhez kapcsolódott a PRaktika foglalkozás is, melynek során ezúttal egy galambot, a Szentlélek és a béke szimbólumát készíthették el az érdeklődők egy szép ajtódísz formájában.

16 órától dr. Vasáros Zsolt Ybl-díjas építész, egyetemi tanár tartott előadást Kereszténység és építészet címmel, nemzetközi kitekintéssel az Ótemplomban. Köntös László gyűjteményi igazgató köszöntőjében elmondta, a keresztény építészet igazodási pontot jelent számunkra, hisz ahol templomot látunk, ott tudjuk, hogy otthon vagyunk, a saját kulturális terünkben, amit meg kell védenünk.

Dr. Vasáros Zsolt előadásában szólt arról is, az építészet fő mozgatórugói a természeti adottságok és társadalmi fejlettség mellett a hit, mely nélkül nem jöhettek volna létre az ókori piramisok és a hatalmas székesegyházak sem.

 Dr. Vasáros Zsolt elmondta, hogy a negyedik századig a keresztény istentiszteletekre ott került sor, ahol éppen akadt biztonságos hely. 380-tól, a kereszténység államvallássá válása után nem voltak meg azonnal az egyház építészeti keretei.  A pogány templomokat nem akarták használni, érdeklődésük a Római Birodalom olyan épületei felé fordult, melyek hatalmas közösségi terek voltak, szakrális tartalom nélkül. Ezek voltak az első templomok, de aztán természetesen elkezdődtek az építkezések és kialakultak a jellegzetes terek, igazodva az uralkodó építészeti, művészeti irányzatokhoz.

Az építész beszámolt egy szíriai és egy mexikói munkájukról is. Szíriában  Major Balázs,  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Régészettudományi Intézetének intézetvezető docense a Crac des Chevaliers UNESCO világörökség lelőhely feltárásával is hozzájárult,hogy helyben segíthessük a nehéz helyzetben lévő szíreket. (A magyar állam, a kormány támogatásának köszönhetően Szíria is bekerült a Stipendium Hungaricum programba, nagyon sokan érkeznek a Pázmányra, a Régészettudományi Intézetbe szír ösztöndíjasok.) Dr. Vasáros Zsolték is bekapcsolódtak ebbe a programba, aminek van magyar vonatkozása. Ugyanis Crac des Chevaliers egy keresztes lovagi erőd Szíriában és a világon fennmaradt egyik legjelentősebb, középkori hadiépítészeti műemlék. A keresztes hadjáratok idején a johanniták főhadiszállása volt, II. András magyar király rendszeres adományával támogatta a vár kápolnájának építését és a vár védőinek ellátását miután ott járt 1218-ban.

A mexikói segítségnyújtás a földrengés okozta károk felméréséhez, a megrongálódott templomok, történelmi emlékhelyek mentéséhez kapcsolódik.

Képgaléria: https://www.pannoniareformata.hu/hirek/archiv-kepgaleriak/elo-muzeum/-Keresztenyseg-es-epiteszet--189