Szívünkhöz szorítottuk Beck Zolit
„Ha súlytalan és érdektelen egy beszélgetés, akkor lényegtelen, de ha létezésünk kérdései is megfogalmazódnak, akkor érdemes leülni egymás mellé.“ - mondta Beck Zoli, aki a Pápai Református Gyülekezet vendége volt a Pannonia Reformata Múzeum udvarán, a Szívemhez szorítom sorozat nyári alkalmán.
A sorozat tavaly indult, Farkas Gergely püspöki titkár kezdeményezésére, a Pápai Református Gyülekezet szervezésében. Az alkalmakon egy-egy dal vagy épp vers kapcsán beszélgetnek a résztvevők, együtt gondolkodva a közönséggel. Mindig nagyon különleges, bensőséges, lélekemelő találkozások ezek. A sorozat névadója a 30Y egyik dala, a Szívemhez szorítom. Így nagy öröm volt, hogy az újrakezdésben dr. Beck Zoltán, a pécsi egyetem adjunktusa, vagy ahogy talán többen ismerik, Beck Zoli, a 30Y frontembere volt a vendég. A helyszín ezúttal is a Pannonia Reformata Múzeum volt, a hangulatos udvar, ahol a veszélyhelyzet megszüntetése után ez volt az első rendezvény. Újra együtt, ez az intézmény vezérgondolata, s akik regisztráltak az ingyenes alkalomra, azok valóban megélhették az együttlét kivételes áldását.
A művész-adjunktus-filozófussal Farkas Gergely, a Püspöki Hivatal vezetője beszélgetett. Barátság fűzi őket össze, a Farkas család a 30Y-koncertek rendszeres látogatói, Beck Zoli felfigyelt rájuk a közönség soraiban, egyszer elkezdtek beszélgetni, s azóta ez folyamatos, a találkozások mindkettejüknek nagyon fontosak. Farkas Gergely a Szívemhez szorítom alkalmán nem kérdezett sokat, de mindig egy-egy fontos mondattal tovább vitte Beck Zoli gondolatáramlását. Később kiderült, hogy ők ketten már kora délután elkezdtek beszélgetni, együtt gondolkodni, így aztán a közönség már ennek eredményét hallhatta, élvezhette.
Szóval a barátság a koncertekkel kezdődött, aztán Beck Zoli az online közvetítéseknek köszönhetően hallgatta Farkas Gergely igehirdetéseit is. Arra jutott, hogy egy rockkoncert és egy istentisztelet tulajdonképpen hasonló. - Elmondasz/elénekelsz a kétségeidből valamit, s bár látszólag egy ember beszél, közben az együttlét érzelmi és intellektuális hullámzásának köszönhetően a jelenlevők sem maradnak kívülállók, gondolatban vitatkoznak, egyetértenek, olykor másfele vinnék a beszélgetést, részt vesznek, s ezekből a rezdülésekből születik valami új - mondta.
Épp azért hiábavaló leírni azt, hogy miről szólt az est - mert mindenkinek másról. „Ez az ember egy filozófus. Nem egy szórakoztatóművész, aki elvidámkodja a napot, hanem felteszi azokat a kérdéseket, melyek mindenkiben ott motoszkálnak. Mindezt úgy, hogy közben nem veszi magát túl komolyan.“ - mondta Köntös László főjegyző, gyűjteményi igazgató, amikor megköszönte Beck Zolinak, hogy elfogadta a Pápai Református Gyülekezet meghívását. Köntös László kiemelte, fontos, az hogy az emberi élet nagy kérdései, az élet, a halál, a vigasztalás kérdése dalban is feldolgozhatók, s így a fontos kérdések sokakhoz eljutnak. Szakács Gergely református lelkész azt emelte ki, hogy egy-egy ilyen rendhagyó alkalom kibillenthet a komfortzónából és válaszok keresésére indít. Farkas Gergely püspöki titkár számára a hitelesség kérdése volt alapvető, hogy csak akkor lehet tiszta szívvel állni egy dolog mögé, ha hiszünk benne. Beck Zoli az est során messzire jutott a közönséggel. Szóba került a bezártság időszaka, barátságok, előadói estek, a mélység és a magasság viszonya, a hit ereje, az önazonosság, a tisztaság és a szép utáni vágy, mely valahogy mégis bemocskolódik, de végül csak az a fontos, hogy van-e tétje a dolgainknak. Mert ha súlytalan és érdektelen a beszélgetés, akkor lényegtelen, de ha létezésünk kérdései is megfogalmazódnak, akkor érdemes leülni egymás mellé. S az sem árt persze, ha elhangzik néhány 30Y dal.
Horváth Andrea
gyűjteményi tudósító